2017. október 18.

Ma Lukács napja van.

Szavazás

Önnek van konyhakertje?

Műsoraink

2017. 08. 07., hétfő vissza az előző oldalra

Komárom

Hogyan vezessünk a zivatarban

Egyre gyakrabban fordulnak elő hirtelen kitörő erős viharok, zivatarok. Azonban közlekedni ilyenkor is kell, elmondjuk miként lehet ép bőrrel megúszni a kalandot. Fogadják meg a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
jótanácsait:

Szélsőséges időjárásunk jellemzője a váratlanság. Szinte egyik óráról a másikra alakulnak ki erős zivatarok, viharok, követve a kánikulai napsütést. Mindez jelentősen igénybe veszi az emberi szervezetet, ami különösen feltűnő az olyan szintű koncentrációt megkívánó feladatok esetén, mint a gépjárművezetés.

Így az egyik órában még az erős hőség bágyaszt, a nagyon erős napfény fárasztja a szemet, ami mind lassítja a reakcióidőt, rontja a helyzetelemző képességet, fékezi a döntési mechanizmust. Majd hirtelen jön egy nagy nyomású, páratelített időszak, amely közvetlenül megelőzi a vihar kitörését. Ennek az élettani hatása ismét lassító,
bágyasztó, fejfájást keltő. Tehát csupa olyan folyamat játszódik le, amely rontja a vezetési képességet.

A vihar kitörése pont az ellentéte annak, amelyen az azt megelőző órákban, vagy a már hosszan tartó kánikulai időszakban átment az ember. Minden gyorsan történik. Az erős szél, a nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadék, az e kettő körülmény miatt pillanatok alatt megváltozó közlekedési környezet teljes embert kíván a volánnál.

Figyelni kell a szél által sodort törmelékre, faágakra, elemezni melyik jelent veszélyt, és milyen veszélyt. Az esőben megtartani a pontos helyzetértékelési képességet – sebesség megítélése, térbeli helyzet meghatározása, fékút felmérése. És mindeközben tudni kell elemezni a többi közlekedő cselekedeteit is, kezdve a gyalogosokétól. Figyelni a
többiek reakcióit, felbecsülni vajon miért éppen úgy cselekednek, mit próbálnak elhárítani, elkerülni.

A gyalogosoknak kerülni kell az úttesre való váratlan lelépést: viharban az autósok sem észlelik olyan könnyen a gyalogost. Még a gyalogos elsőbbségét biztosító helyeken is csak akkor szabad megkezdeni az átkelést, ha már biztosan megállt az autó, vagy nincs a közelben.

A kétkerekűeket használók viharos szélben jobban teszik ha félreállnak, behúzódnak fedett részre, amely lehet mélygarázs, vagy üzemanyagtöltő állomás eresze. Esőben haladni tudnak, de maguknak kell tudni értékelni, hogy mennyire tudják uralni a járművüket: akár kerékpárról, akár motorkerékpárról van szó a síkos út előbb okoz
kellemetlen helyzetet nekik, mint egy autónak. Elég ráhajtani az ismert lejtős útra esőben és ott még csak nem is durván asszimetrikusan fékezni (tehát csak az egyik kerékféket használva), vagy durvábban engedni a motorféket ahhoz, hogy a motor hátulja elkezdje megelőzni az elejét. Negyed óra időveszteség miatt nem érdemes kockáztatni egy esést.

Az autósokat városi közegben a romló látási viszonyok és a gyorsan képződő tócsák, összegyűlő-elfolyó csapadékvizek hozhatják zavarba. A sebességet mérsékelni kell arra a szintre, amit a látási viszonyok engednek. Erős vízátfolyásokat, utcai „folyamokat” keresztezve, vagy abban haladva szintén mérsékelni kell a sebességet,
elkerülve a felúszás veszélyt, amely a tapadás elvesztésével jár: ekkor a kocsi irányíthatatlanná válik.

Érdemes azonban visszakapcsolni olyan fokozatba, ahol az autó képes erő kifejtésére, ugyanis a mélynek számító ( 15 cm-től) utcai víz erősen fékező hatású, nagy a tócsában, patakban lévő víz tömege, amit a kocsi a kerekeivel odábbnyom-mozgat, tehát a mozgási energiáját felemészti. Ekkor gázadással őrizhető meg úgy a haladási sebesség,
mint a gépjármű feletti uralom, irányíthatóság. Féloldalasan vízbe hajtva számítani kell a víz fékező hatása miatt, hogy a kocsi a vizes oldal felé félre fog húzni, ezt ellenkormányzással és gázadással lehet védeni.

Túl nagy, váratlanul mély vízbe hajtva is úgy kerülhető el a jármű megállásig való lassulása, ha felkészül rá a vezető, tehát már visszaváltott, és az erős fékeződést tapasztalva gázt ad: de nem kell túl gyorsítani a kocsit, olyan biztonságos sebességgel kell kievickélni a vizes környezetből, amely biztosítja a haladás, az irányíthatóságot, de nem veszélyeztet másokat.

Országúton, autópályán az erős oldalszélre kell viharban felkészülni, ennek hatása pontos kormánymozdulatokkal ellensúlyozható. Tartósan szeles szakaszon mérsékelni kell a sebességet annyira, hogy a kocsi a széllökésekben ne „sétáljon”, tehát képes legyen stabilan az utat követve haladni. A szél mellékterméke lehet a porvihar, vagy a
vízpermet sodralék. Mindkettő hasonlít a ködben való haladásra. Mérsékelt sebességgel, kerülve a hirtelen irányváltást, fékezést, gyorsítást (tehát amikre nem számít a forgalom többi résztvevője) kell ilyen szakaszokon haladni felkapcsolva az első és hátsó ködlámpákat is, hogy tudják a többiek hol járunk.

Nagyon fontos, hogy ha valaki úgy érzi, hogy a vihar olyan körülményeket teremtett, amelyben nem képes a járművét
biztonsággal vezetni, akkor nyugodtan álljon ki. Csak ezt biztonsággal tegye, parkolóban, benzinkútnál. Sőt illik is kiállni, mert egy bizonytalankodó vezető ugyanúgy veszélyforrást jelent a többi közlekedőre, mint egy a körülményekhez képest túlzottan vakmerő társa.

Takács József r.őrnagy

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Sajtó